Maradandót alkotni a Lindabbal

Egy többszörösen kitüntetett bádogos mester tapasztalatai arról, hogyan alkalmazhatóak a Lindab termékei a templomtetők megépítésekor, felújításakor.

​Hogy milyen tetőburkolatot kapott annak idején egy-egy templom, gyakran a helyi közösség tehetségétől és tehetősségétől is függött. Ha rézből vagy cinkből készült, a hívek módosságát, ízlését gyakorlati érzékét is hirdette. Azt, hogy az építtetők megadják a módját, és a rozsdának - szimbolikusan az időnek -  is ellenálló, tartós és esztétikus fedéssel az utánuk jövő generációkra is gondolnak A templomok tehát nem csupán a szakrális élet, hanem a falu, a város vagy éppen egy negyed architekturális centrumai is lettek, amennyiben gyakran szolgáltak kiindulópontul egyéb közösségi épületek, terek megalkotásához. Építészeti örökségünk meghatározó elemeivé szervesültek, amelyek látványa nemzedékek sorának emlékezetében rögzült.

A viharos időjárás és a viharos történelmi idők azonban még az olyan nagyszerű fémtakarókat is kikezdik, mint a réz vagy a cink. Előbb-utóbb tehát szükségszerűvé válik a tető felújítása.

Nincsenek könnyű helyzetben ilyenkor az építést végző mesterek. A dolog ugyanis sok esetben ott kezdődik, hogy pénz hiányában az eredeti anyag szóba sem jöhet, mert nagyon drága. Ugyanakkor a templom karaktere sem térhet el jelentősen az eredetitől.

 

„Hogyan képes egyszerre megfelelni egy mai szakember a renoválás során a városépítészeti, minőségi, műszaki és gazdaságossági ugyanakkor esztétikai igényeknek, a biztonsági követelményeknek?” – kérdeztük Kujbus Mihály, nyíradonyi bádogos mestert.

 

A szaktudással, no meg - többek között -  a Lindabbal! Tudom, hogy egyetlen márka emlegetésével megfelelni, kissé szimplán hangzik, de bádogosként, sőt márkakereskedőként is tapasztalatból tudom, hogy a név mögött milyen mérnöki fejlesztések, professzionális anyagok, tartós termékek és sokrétű szolgáltatások állnak.

 

Mióta dolgozik a szakmában, és mikor került kapcsolatba a Lindabbal?

 

Közel harminc éve egyéni vállalkozóként dolgozom ezen a területen. A céggel való kapcsolatfelvétel pedig igen emlékezetes volt az életemben. 1996-ban a Lindab önállóan tevékenykedő, nagy gyakorlattal rendelkező szakembereket keresett egy svédországi tanulmányúthoz. Végül harmincan utazhattunk, hogy megismerjük a gyárat, az anyagokat és a munkamódszereiket. Ezt azonban nem úgy kell elképzelni, hogy csak előadásokat hallgattunk, meg bemutatókat néztünk, hanem magunk is együtt dolgoztunk a kinti kollégákkal. Nagyon jó volt a hangulat és valóban demokratikus a légkör. Hogy ez nem csupán frázis, egy történettel is tudom igazolni. Igaz, hogy sok információt, ismeretet szerezetünk a svédektől, de a végén bevallották, hogy a mi tudásunk, ügyességünk bizonyos tekintetben felülmúlja az övéket. Azt kérdezték szó szerint: ”Ti minek jöttetek ide? Nekünk kellene tőletek tanulni!” Ennek az a magyarázata, hogy bár náluk már akkor is elterjedtebb volt a tetők fémfedése, egyszerűbb struktúrákkal dolgoznak. Nálunk pedig az építészeti hagyományokból következően, tudniillik a bevezetőjében már említett réz és cink lemezek főként előkelőbb épületek tetejére kerültek. Éppen ezért a magyar bádogos sokkal díszesebb, bonyolultabb formákon pl. kastélyok, templomok felújításánál sajátíthatta el a korcolás művészetét.

Ez a Svédországból hazatérő csapat volt az a mag, amely a megvalósult Lindab-tetőkkel két évtizede egyben népszerűsíti is a céget. 

A Lindabbal való közös munkát a mai napig is ez a kölcsönösség határozza meg. Nagyon figyelnek arra, hogy a megrendelőiknek határidőre szállítsanak, az áruk jelölése egyértelmű legyen, hogy a kivitelezőket szakmai tanácsokkal, nyomtatott és számítógépes műszaki segédletekkel támogassák ( bár az esetemben erre már nem igen van szükség ), hogy a termékeikre hosszú távú garanciákat nyújtsanak. És - egy ilyen, a piacon meghatározónak mondható világcég esetében furcsa kimondani – arra is bizony, hogy tanuljanak tőlünk. Meghallgatják, sőt kérik is a kivitelezők véleményét a termékekkel kapcsolatban. Szóval folyamatosan figyelik a piac igényeit, hogy ezt beépíthessék az innovációikba. Nem véletlenül vagyok a kivitelező és egyben kereskedő partnerük.

 

Említette, hogy a „korcolás művészetét” milyen tetőkön sajátította el. Vannak manapság is megrendelései templomfelújításokra?

Szép számmal!

Említene példákat az utóbbi évekből?

 

Fülöp községben a pap elhívott, mert új ereszcsatorna kellett a templomra. Ajánlottam neki, hogy várjuk meg a Lindab rendszeres akcióiból a soron következőt, hiszen így jelentős megtakarítás érhető el. Felmérés közben láttam ám, hogy a tető is igen rossz állapotban van: erősen lepergett a festése. Valószínűleg nem tartották be az ilyenkor előírt technológiát. Megkérdeztem, mi lenne, ha egyúttal megcsinálnánk a burkolat átfedését is. A Lindab anyagaiból olyan kalkulációt sikerült összeállítanom, amit végül elfogadtak. A hajó részen a Lindab LPA cserepes, a toronynál pedig a PLX síklemezét használtam. Viszont a torony esetében, ahol a harang is lakik, fontos volt a hang útját biztosító rész megfelelő fedése is. Ezt úgy oldottuk meg, hogy a cég kemény, FOP-CO lemezéből – amit kifejezetten szegélyek kialakításához fejlesztettek ki - saját magam gyártottam a lamellákat. Mivel ezek fehér színben kerültek felszerelésre, nagyon jó kontrasztot adnak a szürkés árnyalatú PLX-szel, illetve a cserepeslemezekkel. Álló korcolással dolgoztunk - egy visszafogottabb, elegáns stílusban. Távolról ugyan egyszerűnek tűnik, de pont ez az egyszerűség az, amiben nagyon sok munka van, és komoly szaktudás áll mögötte. Egy igazi bádogos ugyanis soha nem forraszt. Nem teszi tönkre az anyagot. Magam találom ki a legbonyolultabb csomópontokat is és azokat korcolással alakítom ki. Mindenki azt mondja, hogy egy kis ékszerdoboz lett a fülöpi templom.

 

Nyírábrányban pedig maga a püspök sem hitt a szemének, amikor a felújítás után a szentelésre érkezett. Az történt ugyanis, hogy a hajó rész és a hittan terem tetőzetét kellett volna csak renoválni. A bejárás során viszont a tornyot az épület méreteihez képest aránytalanul kicsinek – ahogyan felénk mondják –, „turcsinak” láttam. Mondtam a megrendelőnek, hogy meg kellene nyújtani egy kicsit a formát, hogy sudárabb legyen. Ők ellenben attól tartottak, hogy ez az átalakítás nagyon költséges kőműves munkával és anyagokkal jár. Azt válaszoltam, hogy némi fával és persze a mi fedésünkkel egyszerűen megoldható a dolog. Az árajánlatom után kezet is fogtunk.

A templomhajóra és a hittanteremre itt is cserepeslemezt tettünk. A toronyra, ami majdnem duplája lett az eredeti magasságának, pedig itt is a PLX-et használtuk. A megrendelők pénztárcáját megkímélte, hogy - mivel eredetileg is fémfedés volt a tetőn -, azt nem kellett elbontanunk. Ráléceztünk a régebbi felületre, és azon alakítottuk ki az új burkolatot. Így tulajdonképpen kéthéjú szerkezetet alakítottunk ki. Az álló korcolás egy ilyen alakzat esetében, amely szinte függőlegesen tör az ég felé, még karcsúbbá teszi az épületnek ezt a részét. Amikor az állványzatot elbontottuk, a helyieknek sem tűnt föl, hogy mennyivel magasabb lett a torony, hiszen annyira természetes volt, annyira illett a szerkezethez. Szóval, amikor a püspök megérkezett, ő is csak a sötétszürkében pompázó anyag hosszasabb szemlélése után jött rá, hogy micsoda munkát végeztünk.

 

Feltételezhető, hogy azért nem minden templom felújításakor kap ennyire szabad lehetőségeket.  Gondolok itt a műemléki oltalom alatt állókra.

 

Erre is tudok példát mondani. Nyírbogáton az volt a feladatunk, hogy egy műemlékké nyilvánított templom hajó részének tetőzetét újítsuk föl. Az volt az előírás, hogy az új burkolat színe illeszkedjék a torony nyolc évvel azelőtt felszerelt vörösréz borításához. Tudjuk, hogy kb. ennyi idő kell ahhoz, hogy ez az anyag beérjen, megkapja az első patináját, azaz barnás árnyalatát.  Ennek a munkának az elnyerésében is nagy szerepe volt a Lindabnak. A cég ugyanis több mint húsz színben kínálja a PLX-et – meg persze a cserepeslemezeit is. A szortimentben tehát könnyen rá tudtunk találni arra a változatra, amely harmonizál a toronnyal. De volt egy másik nagy titok is! Tudniillik hiába találtunk volna alumíniumból megfelelőt, csak a Lindab PLX az amely összeépíthető a vörösrézzel. A toronyból lefolyó eső ugyanis rézgálicot juttat az alatta lévő felületre. Ez pl. megenné, perforálná az alumíniumot. A PLX-et azonban nem tudja károsítani. Itt tehát egy barnás árnyalatú PLX-et vetettünk be - a megrendelők legnagyobb megelégedésére. Ez is jól mutatja, hogy a műemlékvédelemben néha a legmodernebb anyagok jelentik a megoldást.

 

Ezekből a modern anyagokból épít esetleg tetőket modern templomokhoz is?

 

Debrecenben a Széchenyi kerti Református Egyházközség által megrendelt templom pl. ilyen volt. Az építész egy félköríves, lépcsőzetesen emelkedő tetőt tervezett – kifejezetten modern stílusban. Korcolt PLX síklemezfedést alkalmaztunk az elképzeléseknek megfelelő és az épület hangulatához jól passzoló cinkszürke színben. A körcikkekből álló, kónuszosan szűkülő felületeket nagyon szépen lehetett kialakítani.

Ugyanakkor van egy másik jó példám is - szintén a „Cívis városból”. A lenctelepi negyedben álló, új építésű templomról van szó. Bár itt nem szembesültünk különösebb szakmai kihívásokkal, hiszen egyenletes síkokat kellett fednünk – ugyancsak a PLX-et alkalmazva -, az épület egyik érdekessége a vízelvezetést szolgáló ereszcsatorna rendhagyó alakja. A tervező ugyanis, aki ragaszkodott a modern formákhoz, nem félköríves, hanem szögletes csatornaelemeket álmodott. Ez igen ritka kérés, és eléggé drága is, de egyedi megrendelésünkre a Lindab svédországi gyárában ezt is legyártották a számunkra. A szerelés szakmai érdekessége ebben az esetben az volt, hogy egy ülő párkányt kellett kialakítanunk a csatorna alá. Több munka volt vele és jelentősebb mennyiségű anyagot is kellett hozzá felhasználnunk, de az egészen eredetire sikerült végeredmény önmagáért beszél. Viszont azt is meg kell jegyeznem, hogy az ilyen alacsony hajlásszögű tetők esetében különleges figyelmet kell fordítanunk a korcolás tömítettségére azért, hogy egy erősebb szél ne pumpálhassa be a nedvességet. A  Lindab erre is kínál megoldást.

 Milyen tetőbiztonsági eszközöket, kiegészítőket szerel a templomtetőkre?

 

Mivel itt nincsen gépészet és a kéményeket sem a tetőről tartják karban, nincs szükség a tetőjárdákra. Annál fontosabbak az ilyen magas épületeknél a hófogók és a hóvágók, hiszen életveszélyt hárítanak el. Nyírbogáton pl. a tető meredeksége és nagy felülete miatt a Lindab. kétcsöves hóvágóját építettük be. Kevésbé jelentős hajlásszög esetén az egyszerűbb hófogókat alkalmazzuk.

Fontos funkciót tölt be az ilyen tetőknél az ereszcsatorna rendszer. És nem véletlenül hangsúlyozom a rendszer szót. Olyan precízen vannak kitalálva és megcsinálva az elemek, olyan magas fokú a kompatibilitásuk, hogy legóként szinte csak össze kell illeszteni őket. A másik nagy előnyük, hogy a gazdag színválaszték miatt jól mennek a PLX-ből vagy LPA-ből kialakított tetőhöz.

 

A felsorolt példákból kiderül, hogy gyakran alkalmazza a PLX-et és az LPA cserepeslemezt a templomok tetőzetén. Miért szereti ezeket a termékeket?

 

Nagyon jó velük dolgozni, nagyon „kezes” anyagok. Mi ugyanis - mint említettem - nem forrasztunk, hiszen ebben az esetben a hőmérsékletváltozás hatására létrejövő térfogatváltozás eltépheti az anyagot. Mi korcolással hozunk létre tökéletesen vízzáró felületeket. Ennek az eljárásnak a során viszont a lemezt derékszögben kétszeresen is meg kell hajlítani. A réz és a cink esetében ez rendben is van, de a régebbi, előre kiszabott más alapanyagú fémlemezek esetében az esetlegesen kialakuló törések mentén a víz kifejthette a korrodáló hatását. A PLX ellenben lágy. Ráadásul a svédacél alapanyagra - amely a megfelelő arányban cinket is tartalmaz -  olyan műanyag bevonatréteg kerül, amely megakadályozza a rozsdásodást. Egy speciális szerszámmal, a „korczáró vonattal” tehát úgy lehet szoros kötéseket létrehozni, hogy nem sérül az említett színbevonat. Ugyanakkor az anyag deformációjától sem kell tartani, mert a Lindab eleve számol annak a földrajzi régiónak a klimatikus viszonyaival, ahol a termék beépítésre kerül.

 

A PLX-et a Lindab 61 cm széles Prémium bevonattal és/vagy 67 cm széles Elite bevonattal kínálja. Mi általában az utóbbit használjuk. Viszont ennél is fontosabb, hogy 79 méter hosszúságú kiszerelésben kapjuk. Gondoljunk csak bele, mekkora előnyt jelent ez egy templomhajó fedése esetében, ahol az eresztől a gerincig hosszabb, összefüggő darabokat kell alkalmazni. A tekercsekből tehát mindig akkora darabokat vághatunk, amit az adott felület megkíván. Ezért aztán nem kell toldozgatni-foltozgatni, és kevesebb a hulladék is. Gazdaságosabb az anyaghasználat.

A termék lágyságából, formálhatóságából adódik, hogy jól alkalmazható pl. olyan erősen ívelt felületeken, mint a szentély, ahol az ún. sugárfedés módszere használatos. Ilyenkor az előzetes tervek, tehát a korckiosztás alapján – mintha csak egy szabásminta lenne előttünk – a PLX-ből ki lehet vágni a kívánt formákat, és már mehet is s szerelés. A templomtornyokon ott vannak az órakifedések vagy esetleg kiugró ablakok, homorú felületek. Ezeken a pontokon különösen ügyelni kell a borítására, mert ha ezt rosszul csinálják, könnyen bekövetkezhet a beázás. Nos, a PLX a bonyolultabb formájú szerkezeti részeknél is tökéletesen beválik úgy, hogy közben nem kell megerőszakolni az anyagot.

 

A Lindab esetében viszont nem csupán maguk a termékek jelentik az értéket, hanem azoknak a szolgáltatásoknak a sora is, amiket a cég velük kapcsolatban biztosít. Nem kell mindent nekünk megoldanunk a saját gépeinkkel, mert ha a korckiosztás alapján leadjuk, hogy milyen darabokra, elemekre van szükségünk, azt a Lindab biatorbágyi gyárában pár napon belül legyártják.

Mind a PLX-szel, mind pedig az LPA-val kapcsolatban fel kell hívnom a figyelmet egy környezetvédelmi és gazdaságossági előnyre.  A templomok renoválásakor is gyakran előfordul, hogy pala vagy klasszikus cserépfedést kell felújítani. A nyíradonyi római katolikus templom esetében ezt pl. úgy oldottuk meg, hogy fönnmaradt a palafedés. Éppen ezért ellenlécet fúrtunk fel a szarufára, erre került a tetőfólia. Az új lécezetre végül Lindab LPA cserepeslemezt raktunk. Nem kellett nagy költségen lebontani, elszállítatni az egészségre és a környezetre is veszélyes palát. Egyébként ezt a módszert hagyományos cserépfedés esetén nem lehet alkalmazni. Mivel a Lindab cserepeslemeze szinte ugyanolyan látványt biztosít, mint a hagyományos, a helyiek csak azt vették észre, hogy megfiatalodott a templomtető. Általában azokban az esetekben alkalmazzuk, amikor szűkös a pénzügyi keret, illetve a megrendelők nem akarnak eltérni a hagyományos cserép által nyújtott látványvilágtól.

 

A végére hagytam ezeknek a Lindab termékeknek azt a nagyszerű tulajdonságát, ami különösen a templomok esetében még jelképes is lehet: rendkívüli módon ellenállnak a rozsdának, az időjárás viszontagságainak és a mechanikai hatásoknak, azaz nagyon tartósak és időtállóak.  A templomépítőket pedig mindig is az hajtotta, hogy valami maradandót hozzanak létre. Hívő ember vagyok. Éppen ezért hiszek a kemény munkában, a szakértelemben és az alkotásban. Ezért is dolgozom a Lindabbal!